Kronológia
1955
január 8.
Magyar–szovjet pártvezetők tárgyalásai Moszkvában. Élesen bírálják Nagy Imre “jobboldali hibáit”.
április 14.
Az MDP KV ülése minden funkciójából visszahívja Nagy Imrét, mivel nem hajlandó önkritikát gyakorolni.
április 18.
Az országgyűlés leváltja Nagy Imrét a miniszterelnöki posztról, s helyére Hegedűs Andrást választja meg.
július 8.
A Minisztertanács 38/1955. sz. rendelete a kenyérgabona állami felvásárlását szabályozza. A termelők kenyérgabona-feleslegüket kötelesek átadni az államnak értékesítési szerződés alapján; a szabadpiaci értékesítés jogát csak az a község kapja vissza, amely mind a termelői, mind a beadási, mind a kötelező felvásárlási tervet teljesítette.
július 19.
Közzéteszik a Minisztertanács 1065/1955. sz. határozatát a termelőszövetkezeti tagok anyasági segélyének folyósítására vonatkozó rendelkezések kiegészítéséről. (Az anyasági segély az első gyermek után 400, a második és minden további gyermek után 300 Ft.)
szeptember 27.
A földművelésügyi miniszter 18/1955. sz. rendelete a mezőgazdasági termelőszövetkezetekbe belépő tagok által bevitt állatok, gazdasági felszerelés és takarmány ellenértékének megtérítéséről rendelkezik.
szeptember 30.
Közzéteszik a begyűjtési miniszter 12/1955. sz. rendeletét, amely engedélyezi a gabona szabadpiaci forgalmát.
november 2.
A Minisztertanács 1095/1955. sz. határozata módosítja a gépállomási dolgozók bérezését, premizálását valamint a gépi munkadíjak összegét.
november 15.
A földművelésügyi tárca vezetését Matolcsi János veszi át Erdei Ferenctől, akit a Minisztertanács elnökhelyettesévé választanak.
Az év folyamán történt:
A nemesítési, növénytermesztési, talajjavítási kutatásokat végző telepeket és egyes vetőmagtermesztő üzemeket mezőgazdasági tájintézetekké szervezik át. A háború után először rendeznek Országos Borversenyt.
1956
február 14-25.
A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa Moszkvában.
július 18–21.
Az MDP KV ülésén Rákosi lemond első titkári funkciójáról, helyére Gerő Ernőt választják meg.
július 30.
Az élelmiszeripari tárca élén Altomáre Ivánt Nyers Rezső váltja fel.
október 23.
A budapesti egyetemistáknak a lengyel események melletti békés tüntetése az esti órákban fegyveres felkeléssé alakul át. Az éjszaka folyamán szovjet harckocsi-alakulatok vonulnak be Budapestre.
október 24.
Az Elnöki Tanács Nagy Imrét nevezi ki a Minisztertanács élére. Budapest számos pontján fegyveres küzdelem bontakozik ki.
október 25.
Az MDP vezetése döntést hoz Gerő Ernő felmentéséről, s helyette Kádár Jánost választják első titkárrá.
október 26.
A harcok, tüntetések az egész ország területére kiterjednek.
október 28.
Nagy Imre rádióbeszédében az addigi ellenforradalmi minősítést korrigálva, nemzeti demokratikus mozgalomnak minősíti a felkelést, s bejelenti a szovjet csapatok kivonását Budapestről.
október 29.
Megkezdődik a szovjet csapatok kivonulása Budapestről. ─ A második arab-izraeli háború kezdete.
október 30.
Nagy Imre bejelenti az egypártrendszer megszüntetését; megindul a politikai pártok újjászerveződése. Eltörlik a kötelező beszolgáltatási rendszert.
október 31.
Az MDP Elnöksége kimondja a párt feloszlatását, megalakul a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP). ─ Moszkvában döntés születik a második katonai intervencióról.
november 1.
A magyar kormány bejelenti: kilép a Varsói Szerződésből, s kinyilvánítja az ország semlegességét.
november 4.
A második szovjet intervenció megindulása; Nagy Imre és környezete a jugoszláv nagykövetségre menekül; Kádár Jánossal az élén Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány jön létre.
november 12.
Kiegészül a Kádár-kormány. A földművelésügyi minisztérium vezetésével Dögei Imrét bízzák meg. Megszüntetik a – Nagy Imre-kormány által már egyszer eltörölt – beszolgáltatási rendszert.
november 22.
Nagy Imrét és társait – miközben elhagyták a jugoszláv követséget –, szovjet katonák rabolják el, majd a következő napon Romániába szállítják őket.
december 2-3. és 5.
Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának ülése az októberi eseményeket ellenforradalmi jellegűnek minősíti.
december 29.
A Könnyűipari és az Élelmiszeripari Minisztériumot összevonják Könnyűipari és Élelmiszeripari Minisztérium néven. A Begyűjtési Minisztérium 1956. december 31-ével megszűnik (1956: 33. tvr.).