Életrajzi lexikon

Szajolban született 1929. november 17-én. Középiskolai tanulmányait Szolnokon végezte. 1947-től bekapcsolódott a népi kollégiumi mozgalomba. 1949-ben már első éves egyetemi hallgatóként a Magyar Agrártudományi Egyetem Agrárpolitikai Tanszékén, Nagy Imre tanszékvezetőnek volt a demonstrátora. 1952-ben agrármérnöki diplomát szerzett, s ezt követően az Állami Gazdaságok és Erdők Minisztériumában dolgozott. 1954-től a Mezőcsát határában lévő Keselyűhalmi Állami Gazdaság igazgatója lett. 1956 nyarától a Nógrád megyei, majd Borsod-Heves megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságára került termelési igazgatóként.

1961-től 1970-ig az MSZMP KB Államgazdasági, majd Gazdaságpolitikai Osztályának munkatársa, később osztályvezető-helyettese volt. A pártközpont államgazdasági osztályán dolgozva szerepet vállalt a mezőgazdasági reform előkészítésében. Részt vett a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (MÉM) valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának (TOT) megszervezésében. A KB Szövetkezetpolitikai Munkaközösségének - Fehér Lajos elnöksége idején - titkára, majd később elnöke volt.

1970-től 1973-ig az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottság első titkári posztját töltötte be. 1973-tól megbízták az MSZMP KB Területi Gazdaságfejlesztési Osztályának vezetésével. 1975. július 4. és 1980. június 27. között mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter volt. A FAO közgyűlése Romány Pál javaslatára határozta el 1979-ben az Élelmezési Világnapot, október 16-át. 1980-tól ismét a Bács-Kiskun megyei Pártbizottság első titkára volt 1987-ig.

Romány Pál életútját végigkísérte a tudomány művelése. A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztályának, különböző bizottságainak munkájában 1964-től vesz részt. Kandidátusi értekezését 1970-ben védte meg a mezőgazdasághoz kapcsolható ipari-kereskedelmi tevékenység tematikai kidolgozásával. Az MTA Agrártörténeti Bizottságának elnöke 1972-től 1990-ig. 1982-től a Gödöllői Agrártudományi Egyetem címzetes egyetemi tanára. 1987-től egyetemi tanár és rektor a Politikai Főiskolán. 1989-ben nyugdíjba vonult. 1990-től az MTA Agrártörténeti és Faluszociológiai Bizottságának alelnöke. 1999-ben “Agrárpolitika és agrártársadalom Magyarországon (1957-1997)” c. értekezéséért megkapta a Magyar Tudományos Akadémia Doktora tudományos fokozatot. A Szent István egyetem Honoris causa Doktor címmel tüntette ki.